Ugrás a tartalomhoz

Tavi cankó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tavi cankó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Tringa
Faj: T. stagnatilis
Tudományos név
Tringa stagnatilis
(Bechstein, 1803)
Elterjedés
A tavi cankó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   telelőhely   költözési útvonal   szórványos
A tavi cankó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  telelőhely
  költözési útvonal
  szórványos
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tavi cankó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tavi cankó témájú médiaállományokat és Tavi cankó témájú kategóriát.

A tavi cankó (Tringa stagnatilis) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Johann Matthäus Bechstein német természettudós írta le 1803-ban, a Totanus nembe Totanus stagnatilis néven.[3]

Előfordulása

[szerkesztés]

Kelet-Európában és Közép-Ázsiában költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába, Indiába és Ausztráliába is. Természetes élőhelyei a mocsarak, tavak, folyók és patakok, valamint szikes lagúnák és tengerpartok.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres vendég, kisszámú átvonuló április-május és július-szeptember hónapokban, de gyakran átnyaral. Régebben rendszeresen költött néhány helyen.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 22–24 centiméter, szárnyfesztávolsága 55–59 centiméteres, testtömege 50–85 gramm.[5] Karcsú, hosszú lábú fajta. Csőre vékony és egyenes. Szárnyai sötétek, homloka és a torka fehér. Lábai olajzöldek. Nyugalmi tollruhája világosabb.

Életmódja

[szerkesztés]

A vízből szerzi rovarokból, rákokból és férgek álló táplálékát.[5]

Szaporodása

[szerkesztés]

A hímek nászrepüléssel csábítják a tojókat. Tavak, mocsarak partján az alacsony fűbe rakja fészkét. A fészkelési időszak május közepétől június derekáig tart. Fészekalja 3-4 tojásból áll.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. december 31.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]